Szent Vér: 1. →Krisztus vére. - 2. Kultusza. A hagyomány szerint a Golgotán fölfogták és áhítattal őrizték a Krisztus oldalából folyó ~ egy részét. Nagy Károly (ur. 751-814) alatt egyéb Krisztus-ereklyék mellett azt a drágakőedényt (→grál) is Ny-ra hozták Jeruzsálemből, melyben a ~t őrizték. - Az →átlényegülésről folyó 12-13. sz. teol. viták hatására növekedett az →Oltáriszentség kultusza, amelyet elősegített Lüttichi Szt Julianna látomása és 1264: a →bolsenai mise, amikor a konszekrált ostya vérezni kezdett. Vérző szentostyákról a 13-14. sz: a kat. világ sok helyéről, főleg bajor ter-ről van adatunk. Hatásukra IV. Orbán elrendelte az →Úrnapja ünnepét. A ~ saját ünnepe Mo-on VIII. 8 volt. A helyi jelentőségű ünnepet IX. Pius p. 1849: az egész Egyh. számára előírta VII. 1-re. Ezután július a ~ hónapja lett ~-ájtatosságokkal. - Kk. búcsújáró helyeink között ~-ereklyével bírt Pécs, Vasvár, Győr, Kassa, Szeged, Ludberg (Horváto.), Garamszentbenedek és Báta. - 3. Ikgr. Egy Oberpleinből származó, 13. sz. eleji kődomborművön 2 térdelő angyal tartja a mandorlával övezett kelyhet (bonni Landesmuseum). - ~-ereklye tiszt-ére készült T. Riemenschneider rothenburgi oltára (1501-05). A Krisztus sebeiből v. a megsebzett Bárányból kiömlő ~, utalással az Euch-ra, sok képtípus része: →Krisztus a szőlőprésben, →Gergely-mise, →Fájdalmak férfia stb. **

Radó I-II:487. - Kirschbaum I:309. - Sachs 1980:166. - KML 1986:317.